Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
EGER VIDÉK KINCSEI EGYESÜLE
T

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
I.1 A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) megalkotásával egy olyan települési hálózat megteremtése a cél, amely lehetőséget ad hagyományaink ápolására, a helyben lévő humán-, természeti erőforrások kiaknázására, élhető, szerethető vidék megteremtésére. Olyan hálózatét, amely helyben biztosítja, hogy a vidék ne csak a múltat, hanem a jelent és a jövőt is jelentse.
Jövőképünk szerint 2020-ra a HVS –ban foglaltak megvalósulása által a helyi lakosok/szervezetek elvándorlása/kivonulása megállítható, sőt a folyamat visszafordul, az identitásérzet erősödik, az integrált, helyi gazdasági és szolgáltatás jellegű fejlesztéseknek köszönhetően a gazdasági tér és településkép folyamatosan javul, a lakosok életminősége tovább fejlődik, a természeti-, a kulturális  értékek hosszú távon fennmaradnak, a falusi turizmus hálózata a falusi szálláshelyek kialakulásával, szolgáltatások bővülésével megerősödik, a megújuló, költségracionalizáló alternatív energiaforrások használata egyre szélesebb körben terjed el, a stabilan működő mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlődnek, számuk nő, a munkahelyek száma és minősége megfelelően fedi a keresletet. Nonprofit, közhasznú tevékenységet folytató szervezetek száma nő, technikailag és anyagilag is megerősödve szolgálják a közösséget. Biztonságos élettér alakul ki. Mindezt az erőforrások megőrzésével és arányos hosszú távú fejlesztésével és az esélyegyenlőség figyelembe vétele mellett fogjuk elérni.
I.2 FŐBB CÉLKITŰZÉSEK
Stratégiai célok: A helyi kezdeményezésekre és erőforrásokra építve a vidék szellemi és épített örökségének megőrzése, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képességek javítása, a partnerkapcsolatok és a helyi identitás erősítése. Természeti-, kulturális- és humán erőforrásokra alapozva a térség gazdasági szereplőinek, településeinek, idegenforgalmának a fejlesztése, munkahelyek létrehozása, megtartása, ezzel a helyi foglalkoztatási helyzet javítása, a helyi emberek kiegészítő megélhetési lehetőségeinek bővítése, az életminőség javítása, a vidéki jólét növelése. Specifikus célok: A helyi termékek és szolgáltatások versenyképességének növelésével fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése. A helyi termékek hozzáadott értékének növelése. A turizmus térségi aktivitásának növelése, turisztikai programcsomagok, látványosságok kialakítása. Rendezett térségi, természeti környezet, ápolt településkép kialakítása. Hagyományőrző tevékenységek, népi mesterségek újraélesztése, ápolása, rendszerbe kapcsolása. Hatékony, költségcsökkentő megújuló energiafelhasználás preferálása.  Közbiztonság javítása, információáramlás, kommunikáció fejlesztése. Hátrányos helyzetű térségek , társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása. A helyi termelő, szolgáltató vállalkozások fejlesztése révén a térség gazdasági aktivitásának növelése, stabilitásának elérése,  szolgáltatásbővítés révén kedvező életfeltételek kialakítása. Nonprofit, közhasznú tevékenységet folytató szervezetek  technikailag és anyagilag is megerősödve szolgálják a közösséget.
I.3 A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében készülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák  (HVS) elsődleges célja a helyi fejlesztési igények felmérése és azokra olyan válaszok megfogalmazása, melyek hozzájárulnak a vidék sajátosságainak megfelelő fejlesztéshez, valamint elősegítik a LEADER és egyéb források hatékony felhasználását. A HVS végrehajtása során elért eredmények, az országban, és a világban zajló társadalmi és gazdasági folyamatok szükségessé teszik a HVS rendszeres felülvizsgálatát. Ez kiterjedhet a főbb célokra, valamint az intézkedésekre. A HVS időszakos felülvizsgálata, frissítése biztosítja, hogy az  az adott LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett térség folyamatosan változó fejlesztési igényeit valóban tükröző alapdokumentum legyen. Továbbá hozzájárulhat a LEADER program 2014-2020 programozási időszakon átnyúló folytatásának megalapozásához is. Az Eger Vidék Kincsei Egyesület munkaszervezete, annak elnöksége , tagsága és a térségi szereplők közösen felülvizsgálták az aktuális HVS-t.  Széleskörű társadalmasítás, véleménykérés eredményeképpen fogalmazódtak meg azok a valós fejlesztési igények, melyek beillesztése a HVS-be komolyan hozzájárulhatnak a megfogalmazott stratégiai és specifikus céljaink megvalósulásához. 
I.4 A HVS FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN ALKALMAZOTT NYILVÁNOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK, RÉSZTVEVŐK
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát az Eger Vidék Kincsei HACS honlapján hirdettük meg, ugyanekkor e-mailben eljuttattuk a felülvizsgálat meghirdetését a települési önkormányzatoknak, akiket a hirdető faljukon való megjelenésre kértünk, melyet . Ezzel egy időben a HACS honlapján megjelentettük a felhívást.  2013. március 27-én elnöségi ülés keretében megbeszélést tartottunk , ahol többek között a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos előzetes egyeztetések történtek. A HVS felülvizsgálatát segítő fórumokat tartottunk 2013. március 28-án, 10 órától Makláron a művelődési házban, ahol 10 fő vett részt. Ugyanezen a napon délután 14 órától Egerszalókon az önkormányzat épületében tartottunk fórumot, ahol 9 fő jelent meg. Ezeknek a fórumoknak a meghirdetése a HACS honlapján történt meg, illetve személyesen lett felhívva az adott település polgármestere, hogy segítsen a program propagálásában, a téma iránt érdeklődők direkt megkeresésében, továbbá elektronikusan meghívót küldtünk hálózatunk részére.  A felhívással, fórumokkal párhuzamosan lehetőséget biztosítottunk a személyes konzultációkra a HACS irodájában, telefonon illetve az info@evk-egyesulet.hu e-mail címen. A fórumokon és az egyéb elérhetőségeinken keresztül 11 projektötlet érkezett be. Ezek megoszlása: 3 önkormányzat, 6 vállalkozó, 2 civil szervezet küldött be, illetve fórumon előadott  projektötleteket. 2013.04.09-én közgyűlést tartottunk 14 fő részvételével, mely által a HVS elfogadásra került, illetve a Helyi Bíráló Bizottság létrejött.
I.5 A HVS FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁSOK
A felülvizsgálat által megerősítést nyertünk abban, hogy a meghatározott fejlesztési irányokat tervezzük a továbbiakban is, figyelembe véve a gazdaság fejlesztésének és a közösségi irányú szolgáltatások fejlesztésének arányát. A gazdasági, társadalmi szükségletek, igények, környezeti feltételek mellett fenntarthatóak  a korábbi célkitűzések. Térségünkben nem történt ugyan a gazdaságra jelentős mértékben ható változás, de az országban és a Világban folyó történések miatt a gazdaság szereplőinek a válságos helyzetből való kilábalását mindenképp a továbbiakban is támogatni szükséges. A HVS felülvizsgálat során megfogalmazódtak olyan vélemények, melyek szerint egyes jogcímtípusok, valamint az azokhoz rendelt HPME-k a vártnál is jobban teljesültek, továbbra is nagy igény mutatkozik rájuk, így ezek továbbvitelét figyelembe vettük. Ilyen a helyi termék termékpálya kialakítása, melynek teret szeretnénk hagyni forrásaink figyelembe vételével. Vannak olyan kiírások, melyek nagyrészt elérték céljukat, így azok továbbvitele nem, vagy csak kisebb intenzitással szükséges. Voltak olyan kiírások, amelyek nem, vagy csak kis mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményt így azok helyett új kiírások megfogalmazása vált szükségessé. A munkahelyteremtést, megőrzést közvetett módon szükséges preferálni. A térség vonatkozásában történt  széles körű társadalmi egyeztetéseink eredményeképp az elkövetkezendőkben a következő koncepciót követjük:
A felülvizsgálat során tartjuk korábbi 3 fő célkitűzésünket, melyekhez viszont az alábbi intézkedések megvalósítását tartjuk fontosnak a céljaink eléréséhez:
A. A vidéki életminőség javítása
1) Vidéki örökség megőrzése (III. tengely)
2) Falufejlesztés, falumegújítás (III. tengely)
3) A kulturális örökség  megőrzéséhez kapcsolódó hagyományőrző, kulturális rendezvények szervezése és lebonyolítása. (LEADER intézkedés)
4) Egységes térségi közbiztonsági hálózat kialakítása térfigyelő kamerarendszer telepítésével, egységes térségi kommunikációs-, tájékoztató rendszer  kialakítása hangos hírmondó rendszer kiépítésével, illetve egységes arculatú információs táblarendszer kiépítésével. (LEADER intézkedés)
5) Hagyományőrző-, vallási-, kulturális tevékenységek, népi mesterségek ápolását, bemutatását  szolgáló fejlesztések támogatása. (LEADER intézkedés)
6) Nonprofit  szervezetek  informatikai jellegű eszközfejlesztése. (LEADER intézkedés)
B. Idegenforgalmi és turisztikai tevékenység ösztönzése
1) Turisztikai tevékenységek ösztönzése (III. tengely)
C. Mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, illetve önálló tevékenységet végző magánszemélyek működésének ösztönzése.
1) Mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése (III. tengely)
2) 5 fő, vagy az alatti foglalkoztatotti átlaglétszámmal működő helyi mikrovállalkozások gép, eszköz beszerzésének támogatása, műszaki színvonalának fejlesztése. (LEDAER intézkedés)
3) Helyi termék termékpálya kialakítását célzó fejlesztések támogatása, helyi termékek piacra jutásának segítése. (LEADER intézkedés)

II. HELYZETELEMZÉS
II.1 A LEADER HACS ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET ISMERTETÉSE
II.1.1. A térség általános jellemzői
Az Észak- magyarországi Régióban elhelyezkedő vidékfejlesztési közösség területét Eger város melletti, egymással szomszédos 14 település alkotja: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária és Verpelét. a HACS területén 24.400 fő él. A legnagyobb település Verpelét közel 4000 lakosával. A területen négy hátrányos helyzetű település /Egerbakta, Kerecsend, Verpelét, Tarnaszentmária/ található. A Közösség mind a 14 települése az egri statisztikai kistérség tagja. A térség települései a ’90-es évek közepe óta dolgoztak közösen és valósítanak meg együtt vidék- és területfejlesztési célokat az Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szervezeti keretei között, melynek megszűnése után még inkább erősödött akciócsoportunk szerepe. Ezt megelőzően a településeknek a gáz-közmű beruházásokra megalakított társulásokban voltak közös együttműködéseik. A települések kiváló adottságú környezete (természeti: erdők-mezők, dombok, kövek, vizek, épített és kulturális örökségek) elsődlegesen a turizmusnak kedvez. A térség kiemelt jelentőségű adottsága a például a gyógy- és termálvíz kincs. A természeti környezet alapja az évszázados szőlő és bortermelésnek. A kistérség összes települése része az Egri történelmi és a Bükkaljai borvidéknek. Az akciócsoport területén található települések jövőbeli kapcsolatának tartósságát bizonyítja a több közös projektet megvalósító Területfejlesztési Társulás. Ezen kívül közmű üzemeltetését is közösen látják el a települések, ilyen például a Laskómenti Szennyvíztisztító. Kistérségünkben körjegyzőségként működik együtt Nagytálya- Maklár, önkormányzata. Közoktatási mikro társulásban látták el alapfokú oktatási feladatukat a következő önkormányzatok: Nagytálya- Maklár, Demjén- Egerszólát, Noszvaj- Novaj, valamint Ostoros, Egerbakta, Egerszalók, Demjén, Egerszólát, Andornaktálya- Egerrel.  A 2012-13 évi szabályozás értelmében az intézményi működtetés és fenntartás átszervezési lehetősége adódott, melyet adottságaikhoz mérten abszolváltak a települések.
II.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok
A vidékfejlesztési közösség területe dombsági és hegyvidéki térség. Természetes növényzetére jellemző a gyep ökoszisztéma, viszonylag jelentős az erdő borította területek aránya. Talaja általában barnaföld és csernozjom barna erdőtalaj, az erózió egyes, élénkebb reliefű részeit veszélyezteti. Az ivóvíz készletek egy része sérülékeny vízbázison helyezkedik el, hiszen a Bükk hegység karsztvíz rendszerének részét képezi. A Bükk karsztvizei jelentős természeti értéket jelentenek, vannak minősített ásvány- és gyógyvízforrások. A térség fő vízfolyásait az Eger és a Laskó patak jelenti, de e mellett még számos patak és bővizű forrás található a térségben, a mellettük lévő területek pihenésre, kikapcsolódásra a turizmus fogadására nem alkalmasak. Fontosnak tarjuk ezért a vizek melletti terület rendbetételét, pihenőhelyek kialakítását. Szép természeti környezetben találhatók pihenő- és horgásztavaink, ezek szolgáltatás fejlesztése (pl: csónakázással, vízi biciklizéssel…), a mellettük lévő területek rendezése szükséges. Ilyen tavak találhatók a következő településeken: Egerszalók, Ostoros, és Noszvaj. A védett területek közül a Bükki Nemzeti Park egyes területei esnek a térségre, továbbá jelentős a helyi védettség alá tartozó települések száma is. A térség földrajzi helyzeténél fogva változatos tájképi értékkel rendelkezik az Alföld sík vidékétől a Bükk hegyvonulatáig. A Bükk kiemelkedő értékei a barlangok és a „kövek”. Tájképi sajátosságai meredek sziklaformák, mély szurdokvölgyek, hegyi rétek, hatalmas erdőségek, bővizű források, patakok. Az ősi kőkultúra kezdetektől fogva jellemzi az itt lakó emberek életét. Európában egyedül álló ún. kaptárkövek találhatók itt, a kő tisztelete továbbél a tufába vájt pincékben, barlanglakásokban. A védett területek aránya a térségben mintegy 14%. Ez kedvezőnek mondható, azonban a területen található további értékek miatt érdemes tovább növelni.
A NATURA 2000 hálózathoz tartoznak a térségből a következő területek:
- Különleges madárvédelmi területként a Bükk hegység és peremterületei.
- Kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területként: Déli-Bükk, Szarvaskő, Vár-hegy -Nagy-Eged, Egerbakta-Bátor környéki erdők, Kerecsendi Berek-erdő - Lógó-part.
A természeti értékek turisztikai hasznosítása nagyon fontos feladat, hiszen a térség egyik kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségét jelentik, mely bővítése szükséges. Meg kell teremteni a természeti látványosságok eladhatóságát, így a megközelíthetőségének javítását és a marketing tevékenység fejlesztését is. Ugyanakkor törekedni kell az erőforrásokat fenntartható, nem túlzottan kizsákmányoló hasznosításra, amely leginkább az ökoturisztikai szemléletmód elterjesztésével érhető el. A térségben kiemelkedő környezeti probléma nincs. A települések csatornahálózatának kiépítettsége jó. A légszennyezés a térségre nem jellemző probléma. Korszerű kommunális hulladék gazdálkodási rendszer kiépítését a térség települései közösen Európai Uniós pályázati támogatással kívánják a közeljövőben megvalósítani.
II.1.3. Demográfiai helyzet:
A térség népességszáma 2005-ben összesen 29 751 volt, mely 2011-ben  24 392 fő, jelenleg 23 597 fő. A települések nagyobb részének népessége csökken, a néhány kivétel Eger közvetlen agglomerációjában helyezkedik el. Ez az Egerből való kiköltözéseknek és a roma lakosság átlagot meghaladó lélekszán növekedésének köszönhető. A térség lakosságának korösszetétele nagyjából a hazai átlagnak megfelelő, a 15 év alattiak aránya 14% körüli, de ez viszonylag nagy szórást mutat. Az idősek (60 év felettiek) aránya a térségben magasabb, mint a megyei, vagy a regionális átlag, viszonylag nagy településenkénti szórást mutatva átlagosan 20% körül mozog. A magukat valamely nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallók aránya nem egyenletes a térség településein. Kerecsenden 35% körüli a kisebbségi lakosok aránya, míg más településeken (Andornaktálya, Novaj, Ostoros) ennél sokkal kisebb. A területen a kisebbségek tagjai közül legnagyobb arányban a roma etnikum tagjai képviseltetik magukat. A népesség iskolázottsági viszonyaira jellemző a felsőfokú végzettséggel rendelkezők viszonylag alacsony aránya (10% alatt), többségben a közép- és alsó fokú végzettséggel rendelkezők vannak. A kistérség általános iskoláinak tanulólétszáma 2012-es tanévben: 1845 fő. Demjénben és Nagytályán csak alsó tagozat működik, de a kistérség valamennyi településén érvényesül Eger elszívó hatása. A térségben 4 közoktatási mikrotársulás működik. A LEADER Programunk intézkedései is a közép- és alsó fokú végzettségűek foglakoztatására, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésére és képzésükre épített az előző időszakban, mely  hátrányos helyzetű emberek mezőgazdasági képzésével, valamint háztáji zöldséges kertek kialakításával valósult meg. A jövedelmi viszonyok a hazai vidéki térségekre jellemzően alakulnak az egy főre jutó SZJA alapján elég jelentős különbségek léteznek a térségen belül.

II.1.4. Gazdasági környezet:
A térség gazdasági kapcsolatai a hevesi megyeszékhely, Eger irányába mutatnak, részben az ide ingázók, részben a vállalkozások közötti kapcsolatok terén. A térség gazdaságára jellemző, hogy meghatározó szerepet töltenek be a külföldi tőkével működő vállalkozások. Sajnos a térség településein a leginkább kényszervállalkozásoknak nevezhető kis- és közepes vállalkozásokkal találkozhatunk, jellemzőjük a forráshiány, a kevés alkalmazott, a bizonytalan piaci pozíció. Ezek alól a negatívumok alól kivételt jelenthetnének a helyi nyersanyagokat (fa, kő, szőlő, bor) feldolgozó vállalkozások, melyek a helyben lakók tudására építenek. Ezek továbbfejlesztése a turizmus fejlesztésével párhuzamosan képzelhető el. A térség mezőgazdasági adottságai részben az erdőgazdálkodás, részben a szőlő- és kertművelés irányában kedvezőek. A térség területe történelmi borvidék besorolással rendelkezik, ahol a szőlőtermelésnek (átlagos gazdálkodási méret: 7,23 ha) és a borkészítésnek kialakult hagyományai vannak. A mezőgazdasági feldolgozó üzemek közül ki kell emelni a következőket: az Ostoros-Novaj Bor Rt, a nagyobb pincészetek, mint a Varsányi- pincészet (Verpelét). A térség idegenfogalma rendkívül jelentősnek mondható, jelentős turisztikai vonzerőkkel és adottságokkal rendelkezik, mint például: gazdag építészeti örökségek, gazdag kulturális, szellemi örökségek (népi mesterségek), változatos természeti környezet (kaptárkövek, tavak, patakok, források), gyógyvizek, téli sportok lehetőségei adottak, a falusi turizmus fejlesztésének lehetőségei. Az 1000 lakosra jutó turisztikai férőhelyek száma (68) kedvezőbb a megyei (33) és a regionális (22) átlagnál is, de a kereskedelmi és magán szálláshelyek kihasználása még javítandó. A térség idegenforgalmában jelentős a hagyományokkal rendelkező községek szerepe. A térségben több lovastanya, lovas bázis található. A térségben kerékpárúttal rendelkezik Nagytálya és Maklár település is. Az alapszolgáltatásokkal való ellátottság a térségben jónak mondható. A térség elérhetősége Eger városához kötődik, így rányomja bélyegét az, hogy a megyeszékhely nem fekszik vasúti fővonalon, illetve az autópályától is elválasztja néhány kilométer.
A térségben az aktív korú lakosság arányában a munkanélküliség 6-7%-os (A megyei átlag 9,5% körüli, míg a regionális ennél is kedvezőtlenebb, 11% körül mozog). Ebből a tartós munkanélküliek aránya az elmúlt évtizedben 50%-ról 38%-ra esett vissza, ami örvendetes tényként kezelhető. Szomorú viszont, hogy a munkanélküli ellátásból kikerülő és jövedelempótló támogatásban részesülők száma még mindig jelentős (1000 lakosra viszonyítva Kerecsenden legmagasabb , mintegy 60  fő).
Ezen kívül jelentős probléma az aktív foglalkoztatottak viszonylag alacsony értéke. E mögött részben a fekete és a szürkegazdaság, részben pedig a rokkantsági ellátásban részesülők nagy száma áll magyarázatként. A lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a térségben mintegy 65%-os, ugyanakkor Eger körzetében az ingázók aránya rendkívül magasnak mondható, például Nagytályán mindössze a foglalkoztatottak 22%-a nem ingázó. A mezőgazdaság a kisebb települések esetén még ma is jelentős rétegek számára nyújt megélhetést kisparcellás gazdaságok (őstermelők, kisebb számban mezőgazdasági vállalkozók) keretében. Ugyanakkor nagyobb arányban még mindig kiegészítő jövedelmet jelent.
A munkaerőpiaci esélyegyenlőség problémája, mint az országban sok más térségben, az akciócsoport területén is megjelenik. A pályakezdő munkanélküliség problémája az egyik oldalon, míg az 50 év feletti korosztály alkalmazásának és átképzési lehetőségeinek problematikája a másikon. Sajnos a helyenként nagy létszámú roma etnikum alacsony képzettségi és alkalmazkodási képességének következtében foglalkoztatások nagy terheket ró az önkormányzatok vállára, hiszen csak szociális munkahelyeken tudnak keresethez jutni, közhasznú munkát végezni, ennek erőforrásait viszont az egyébként is szűkös települési költségvetéseknek kellett előteremteni, viszont a közmunkaprogram segítséget jelent. Magas a térségben a 60 év felettiek száma, sok a nyugdíjas- rokkantnyugdíjas, kevés a kistérségben a szociális gondoskodást nyújtó intézmények száma.  Fontosnak tartjuk, hogy az általunk kiírt pályázati lehetőségek a munkahelyek számának növelésével járjanak.
II.1.5. Társadalmi környezet:
A civil szervezetek meghatározóak a helyi kezdeményezéseket illetően. A közösségi aktivitásra építő vidékfejlesztés kapcsán szerepük, fontosságuk jelentősen megnő. A civil szervezetek száma és aktivitása településenként változó. A legtöbb Egerszalókon, míg van olyan település, melyen egy sem működik, csak most szerveződik. A meglévő civil szervezetek: a népdalkörök és hagyományőrző csoportok, a nyugdíjas klubok, a gazdák szerveződései, a faluszépítők, az idegenforgalmi egyesületek. Az idegenforgalmi egyesületek térségünk turisztikailag frekventáltabb településein (pl: Egerszalók, Noszvaj, Ostoros,) már működnek és jól összefogják a turizmusban érdekelt szervezeteket. Ezek szervezik a település turisztikai rendezvényeit, programjait, kiadványokat készítenek, falut szépítenek, sőt kiállításokon is megjelennek közösen akár a térség több településével együtt is. Fontos szerepük volt eddig is és a továbbiakban az idegenforgalmi egyesületeknek programunk megvalósításának elősegítésében, természetesen részt vesznek akciócsoportunkban, pályáznak, projekt ötleteket fogalmaznak meg.
Területünkön négy hátrányos helyzetű település található
Kerecsend:
Lakossága 2 304 fő. A lakosság 40%-a roma. az általános iskolában ugyanez az arány már 95%, a roma lakosság jelentős része szakképzetlen. A lakosság szociális helyzete sok tekintetben javult .A munkanélküliek száma némileg csökkent, a jövedelempótló támogatásban részesülők száma szintén mérséklődött. Az önkormányzat ezért a munkanélküliség problémáját évente a közcélú, közhasznú munkalehetőség szervezésével, más szervezetekkel, különösen a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttesen kidolgozott pályázatok és a vállalkozások helyi munkaerő alkalmazására való ösztönzése, illetve vállalkozásoknak a községben történő megtelepítése révén próbálja enyhíteni. Az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választások nyomán a korábban Demjénnel közös községi igazgatás megszűnt, Demjén és Kerecsend külön önkormányzattá vált. A közös vagyon felosztása ekkor megtörtént.
Tarnaszentmária:
Jelenleg az elöregedő falvak közé tartozik. A falut mintegy 225 fő lakja, kisebbségi népcsoporthoz tartozó nem él itt. A gyerekek busszal járnak naponta a közösen üzemeltetett verpeléti iskolába. A házak közül mintegy 20 db más területeken élők birtokában van, nyaralónak használják. Jelenleg is vannak eladó házak. A község víz-, villany-, gázvezeték- és telefonhálózattal rendelkezik. A helyi vízmű az önkormányzat tulajdonában áll. Útjai aszfaltozottak vagy portalanítottak. A járdák mindenütt kiépítésre kerültek. A csatornahálózat építése a következő évek feladatát képezi.
Verpelét:
Verpelét 3812 fő által lakott nagyközség Heves megye szívében, az Egri kistérségben. A sokarcú, számtalan különböző tájat összefogó Heves megye középső részén, a Tarna völgyében fekszik, ahol évezredek óta újra meg újra megtelepedtek az itt élő emberek. A középkor óta a hely és a település neve egyet jelent a szőlő- és borkultúrával, amely mindig lakóinak legfontosabb mestersége és megélhetése volt. Verpelét fekvése különleges. Tájföldrajzi szempontból a település az Észak-magyarországi középhegyvidék (mint nagytáj) része. Szűkebb értelemben a Tarna-völgy, amely otthont ad Verpelétnek nem sorolható sem a Mátrához, sem a Bükkhöz, hanem a kettő közötti határvonalat jelenti. A Tarna-völgy egyike az Alföldet a középhegységtől északra húzódó medencesorral összekötő fontos átjáróknak.  A várossá válás célja a község irányítóinak.
Egerbakta:
377 regisztrált cigány kisebbségi lakos él a településen, hozzávetőleg 150 fő a nem regisztráltak száma; működik az Egerbakta Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Az óvodában és iskolában megtalálhatók a HH és HHH-s tanulók. A felnőtt lakosok között sok a 4 illetve 6 osztályt végzett felnőtt a regisztrált cigány kisebbségi lakos.
A települések alapszolgáltatásokkal való ellátottsága jónak mondható
II.2 A LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT ÉS A HELYI PARTNERSÉG
A csoport a térség 14 települését foglalja magába , résztvevői az önkormányzatok, a települések civil szervezetei és vállalkozásokból kerülnek ki. A tagság tükrözi azt a szükséges szféra-arányt, mely a megvalósítás során lényeges, illetve az irányító hatóság meghatározott. A tag önkormányzatok több éves együttműködést tudnak maguk mögött, melyet kistérségi keretek között az eddigi tevékenységük során kifejtettek. A kistérségi társulás megszűntével még inkább felértékelődött akciócsoportunk szerepe. Ugyancsak vannak meglévő együttműködések a gazdaság más szereplői között is. A civil szervezetek meghatározóak a helyi kezdeményezéseket illetően. A közösségi aktivitásra építő vidékfejlesztés kapcsán szerepük, fontosságuk jelentősen megnő. A civil szervezetek száma és aktivitása településenként változó. A legtöbb Egerszalókon, míg van olyan település, melyen egy sem működik, csak most szerveződik. A meglévő civil szervezetek: a népdalkörök és hagyományőrző csoportok, a nyugdíjas klubok, a gazdák szerveződései, a faluszépítők, az idegenforgalmi egyesületek. Az idegenforgalmi egyesületek térségünk turisztikailag frekventáltabb településein (pl: Egerszalók, Noszvaj, Ostoros,) már működnek és jól összefogják a turizmusban érdekelt szervezeteket. Ezek szervezik a település turisztikai rendezvényeit, programjait, kiadványokat készítenek, falut szépítenek, sőt kiállításokon is megjelennek közösen akár a térség több településével együtt is. Fontos szerepük lesz az idegenforgalmi egyesületeknek programunk megvalósításának elősegítésében, természetesen részt vesznek akciócsoportunkban.
II.3  A LEADER MEGVALÓSÍTÁS SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEK
A HVS-ben megfogalmazott főbb célkitűzések megvalósulása vegyes képet mutat.  2009-2011 vonatkozásában :LEADER rendezvények kiírások kapcsán 5 település jutott forráshoz, azonban az erre a célra allokált forrásoknak csak közel a felét kötötték le. Sportlétesítmények felújítása pályázati kiírásunk teljesen elköltésre került, az egyik legsikeresebbnek mondható kiírásunk. Hátrányos helyzetű emberek mezőgazdasági oktatása kiírásunk is teljes egészében lekötésre került. A LEADER kiírásban megfogalmazott kereskedelmi szálláshelyek létesítése, fejlesztése kiírás közel egyharmadát kötötték le. Ennek a kiírásnak a folytatását nem javasoltuk. A HVS-ben megfogalmaztuk a településen élők biztonságérzetét növelő intézkedéseket. Ezt célozta a polgárőrség eszközbeszerzéseinek támogatása. 9 települési polgárőrség adott be sikeres pályázatot, a teljes, erre allokált forrás felhasználásra került. A tájházak, falu-, művelődési házak építése, felújítása kiíráson 3 település kapott lehetőséget elképzelései megvalósításához, azonban itt maradt fel nem használt, le nem pályázott forrás. Térfigyelő kamerarendszer telepítésére irányuló kiírásunk sikeres, 13 településen valósulnak meg a beruházások.  A hátralévő 1 település rendszerbe állítása is célunk.
A III-as tengely kiírás első körében a mikrovállalkozások jogcím keretében 2 vállalkozás nyert, így megépülhetett egy mosoda, bővülhetett vendéglátó egység. Mindkét fejlesztés új munkahelyek létrejöttével járt. Második körben 9 vállalkozás támogató határozatot kapott, így megvalósulhatnak építőipari, oktatási, kozmetikai, szociális, gépjármű szerelési és egyéb szolgáltatásokat megalapozó fejlesztések új munkahelyek létrejöttével. Turisztikai tevékenység ösztönzésén belül 5 vendégház, kúria felújítására, bővítésére, továbbá lovas és agroturisztikai fejlesztésre nyílt lehetőség. Nagy érdeklődés volt erre a kiírásra, hiszen 18 kérelem érkezett. Falumegújítás jogcímre 2 település adott be nyertes pályázatot. Ebből épült egy új játszótér, közpark és művelődési ház homlokzat felújítás valósult meg. Új dísztér került kialakításra. Vidéki örökség megőrzése kiírásunk keretében a kuriózumnak számító egerszalóki barlanglakások felújítására érkezett be nyertes pályázat.


II.4 A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK INDOKOLTSÁGA
Végéhez érkezett az első időszakos LEADER program. A HVS legutóbbi elfogadása óta valamelyest változott a gazdasági környezet. A gazdasági válság hatására jelentősen csökkent a hazai fogyasztás, munkahelyek szűntek meg, csökkent a térségbe látogató vendégek száma, ezzel egyenesen csökkent az itt élők jövedelme. Fontosnak tartjuk, hogy olyan projektek valósuljanak meg, melyek segítik a meglévő munkahelyek megtartását, újak létrejöttét, javítsák az életkörülményeket. Az eddigi pályázati időszak alatt voltak olyan jogcímtípusok, valamint az azokhoz rendelt HPME-k amelyek a vártnál is jobban teljesültek, továbbra is nagy igény mutatkozik rájuk, így ezek továbbvitelét a felülvizsgálat során figyelembe vettük. Vannak olyan kiírások, melyek elérték céljukat, így azok továbbvitele nem szükséges. Voltak olyan kiírások, amelyek nem, vagy csak kis mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményt így azok helyett új kiírások megfogalmazása vált szükségessé.
II.5 SWOT (GYELV) ELEMZÉS
Erősségek Gyengeségek
- jelentős turisztikai szálláskapacitás van,
- az idegenforgalmi adottságok komplexek,
  több elemük van,
- a térség társadalmi státusza magas,
- a lakosság egészségi állapot mutatói
  összességében jók,
- magas a felsőfokú végzettek száma, aránya
- a tudásbázis kiemelkedően kedvező szintű
  - alacsony a munkanélküliségi ráta
- magas a védett természeti területek aránya
- az infrastruktúra kiépítettsége magas szintű
- történelmi borvidék, a szőlő és borkultúrának nagy hagyományai vannak,
- Eger magas munkaerő felvevő képessége - a gazdaság az elmúlt időszakban nem fejlődött dinamikusan,
- relatív kevés a gazdasági szervezetek   száma,
- nem eléggé dinamikus a külföldi tőke   vonzása,
- alacsony a mezőgazdasági birtokméret,
- alacsony hozzáadott értékű termékek előállítása
- szakképzett munkaerő hiánya
- alacsony iskolai végzettség
- a szálláskapacitás egy része leromlott állagú, alacsony a szolgáltatások kínálata
- a népesség elöregedett,
- természetes fogyás van, alacsony a gyermekkorúak száma, aránya,
- a térség környezeti állapota erősen terhelt.
Lehetőségek Veszélyek
- gyógyvíz adottságok
- komplex turisztikai szolgáltatások
- a kistérség vonzereje tovább nő, a   népességcsökkenés megáll,
- a tőke számára vonzóbbá válik a kis  térség,
- a közlekedési kapcsolat javításával a   kistérség megközelíthetősége javul,
- a biogazdálkodás elterjedésének lehe  tősége adott,
- helyi termékek előállításához kedvező feltételek
- a komplex idegenforgalmi kínálat alapján a turizmus bővül,
- az információs társadalom tovább   erősödik,
- EU konform hulladékkezelő és ártal  matlanító rendszer bevezetésre kerül. - a külső gazdasági feltételek romlanak,   kevés tőke érkezik,
- az alacsony hozzáadott értéket előállító
  gazdaság leépítése gyorsul, munkanélkü  liség nő,
- a környezeti terhelés tovább nő és ezáltal romlik a kistérség imázsa, vonzereje,
- a társadalmi feszültségek nőnek, a leszakadó rétegek nagysága nő,
-a terület biztonságérzete csökken, a bűnözés növekszik
- szegregció erősödik, mind a társadalomban, mind az ellátórendszereknél,
- a régión belüli, ill. az országhatáron túl fekvő versenytársak gyorsabb fejlődést
  érnek el,
- gazdasági recesszió következik be a kis térség gazdaságát meghatározó szektorokban,


III.  A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE
A helyi kezdeményezésekre és erőforrásokra építve a vidék szellemi és épített örökségének megőrzése, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képességek javítása, a partnerkapcsolatok és a helyi identitás erősítése. Természeti-, kulturális- és humán erőforrásokra alapozva a térség gazdasági szereplőinek, településeinek, idegenforgalmának a fejlesztése, munkahelyek létrehozása, ezzel a helyi foglalkoztatási helyzet javítása, a helyi emberek kiegészítő megélhetési lehetőségeinek bővítése, az életminőség javítása, a vidéki jólét növelése.
A helyi termékek és szolgáltatások versenyképességének növelésével fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése. A helyi termékek hozzáadott értékének növelése. A turizmus térségi aktivitásának növelése, turisztikai programcsomagok, látványosságok kialakítása. Rendezett térségi, természeti környezet, ápolt településkép kialakítása. Népi mesterségek újraélesztése, ápolása, rendszerbe kapcsolása.
Jövőképünk szerint 2020-ra a HVS –ban foglaltak megvalósulása által a helyi lakosok/szervezetek elvándorlása/kivonulása megállítható, sőt a folyamat visszafordul, az identitásérzet erősödik, az integrált, helyi gazdasági és szolgáltatás jellegű fejlesztéseknek köszönhetően a gazdasági tér és településkép folyamatosan javul, a lakosok életminősége tovább fejlődik, a természeti-, a kulturális  értékek hosszú távon fennmaradnak, a falusi turizmus hálózata a falusi szálláshelyek kialakulásával, szolgáltatások bővülésével megerősödik, a megújuló, költségracionalizáló alternatív energiaforrások használata egyre szélesebb körben terjed el, a stabilan működő mikro-, kis-, és középvállalkozások száma nő, a munkahelyek száma és minősége megfelelően fedi a keresletet. Nonprofit, közhasznú tevékenységet folytató szervezetek száma nő, technikailag és anyagilag is megerősödve szolgálják a közösséget. Biztonságos élettér alakul ki. Mindezt az erőforrások megőrzésével és arányos hosszú távú fenntartható fejlesztésével,  és az esélyegyenlőség figyelembe vétele mellett fogjuk elérni.
A fosszilis energiahordozók ára elkerülhetetlenül tovább fog emelkedni és ezáltal nő minden közszolgáltatás (gáz, villany, víz, csatorna) ára is, egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozva térségünket. Térségünk rendelkezik olyan energiaforrásokkal/ megújuló erőforrásokkal, amelyek hosszú távon biztosíthatnák energetikai és gazdasági autonómiánk növelését. Akciócsoportunk támogatja az erre irányuló fejlesztéseket, így bizonyos függetlenség fog kialakulni.

Figyelembe kell vennünk a vidéken élő nők sajátos problémáit és kötelesek vagyunk megtenni minden intézkedést a vidéken élő nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölése végett, hogy biztosítsuk számukra - a férfiak és a nők egyenlőségének alapján - részvételüket a vidék fejlesztésében. Helyi Akciócsoportunk intézkedései és működése során a női szerepvállalást preferálja, egyenjogúságot biztosít

III.1.  A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSA A TÉRSÉG SZÜKSÉGLETEIHEZ
Az EVK HACS területén lévő települések önkormányzati szinten több éves, évtizedes együttműködése, valamint a civil szervezetek kiemelkedő részvétele a HVS megalkotásában hozzájárult egy releváns, a térség igényeire adekvát választ adó stratégia megszületéséhez. Szakmai egyeztetéseket folytattunk a Heves Megyei FATOSZ-val. Kiemelkedő lehetőség a turizmus fejlesztése, új munkahelyek, élhető települések megteremtése.  A térség településein a leginkább kényszervállalkozásoknak nevezhető kis- és közepes vállalkozásokkal találkozhatunk, jellemzőjük a forráshiány, a kevés alkalmazott, a bizonytalan piaci pozíció. Kevés a munkahely, sok az ingázó. Ezeknek a hátrányoknak a csökkentésére fogalmaztuk meg célkitűzésként a kis- és mikrovállalkozások létrehozását, fejlesztését. A települési elvándorlás, az elöregedés megfordítására fogalmaztuk meg a vidéki életminőség javítását célzó célkitűzésünket. A kitörési pontként leginkább szóba jöhet az idegenforgalmi és turisztikai tevékenység ösztönzése. Stratégiánk szerves egységet alkot az Egri kistérség Többcélú Társulás alapprogramjaival, úgy mint a területfejlesztési program és koncepció, agrár- és vidékfejlesztési program, közös települési környezetvédelmi program vagy az idegenforgalmi startégiával.
III.2.  A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FŐ CÉLKITŰZÉSEI
A. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása
A településeinken a csökkenő gyermeklétszám, az elöregedő korfa, a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. A településeink természeti, kulturális környezete terhelt, felújításra szorul. Vállalkozások kitelepülése gondot okoz a működéshez kívánatos körülmények hiányosságai miatt. A helyben maradást segíti a közterületek rendezettsége, a biztonságérzet növelése, a kommunikációs/tájékoztató rendszer kiépítése, a helyi értékeket bemutató rendezvények kínálatának növelése, hagyományaink ápolása.  Intézkedések:
1) Vidéki örökség megőrzése (III. tengely)
2) Falufejlesztés, falumegújítás (III. tengely)
3) A kulturális örökség  megőrzéséhez kapcsolódó hagyományőrző, kulturális rendezvények szervezése és lebonyolítása. (LEADER intézkedés)
4) Egységes térségi közbiztonsági hálózat kialakítása térfigyelő kamerarendszer telepítésével, egységes térségi kommunikációs-, tájékoztató rendszer  kialakítása hangos hírmondó rendszer kiépítésével, illetve egységes arculatú információs táblarendszer kiépítésével. (LEADER intézkedés)
5) Hagyományőrző-, vallási-, kulturális tevékenységek, népi mesterségek ápolását/ bemutatását  szolgáló fejlesztések támogatása. (LEADER intézkedés)
6) Nonprofit  szervezetek  informatikai jellegű eszközfejlesztése. (LEADER intézkedés)
B. célkitűzés: Idegenforgalmi és turisztikai tevékenység ösztönzése
A térség idegenfogalma rendkívül jelentősnek mondható, jelentős turisztikai vonzerőkkel és adottságokkal rendelkezik, mint például: gazdag építészeti örökségek, gazdag kulturális, szellemi örökségek (népi mesterségek), változatos természeti környezet (kaptárkövek, tavak, patakok, források), gyógyvizek, téli sportok lehetőségei adottak, a falusi turizmus fejlesztésének lehetőségei. Az 1000 lakosra jutó turisztikai férőhelyek száma (68) kedvezőbb a megyei (33) és a regionális (22) átlagnál is, de a kereskedelmi és magán szálláshelyek kihasználása még javítható, illetve a kereslet további fejlesztést igényel. A térség idegenforgalmában jelentős a hagyományokkal rendelkező községek szerepe. A térségben több lovastanya, lovas bázis található. A térségben kerékpárúttal rendelkezik Nagytálya és Maklár település is. Ugyanakkor problémaként merül fel, hogy jelenleg nincs olyan rendezvénye, rendezvény sorozat mely regionális, országos jelentőséggel, vonzerővel bírna. Intézkedés:
1) Turisztikai tevékenységek ösztönzése (III. tengely)
C. célkitűzés: Kis- és mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, illetve önálló tevékenységet végző magánszemélyek tevékenységeinek  támogatása.
A térség gazdasági kapcsolatai a hevesi megyeszékhely, Eger irányába mutatnak, részben az ide ingázók, részben a vállalkozások közötti kapcsolatok terén. A térség gazdaságára jellemző, hogy meghatározó szerepet töltenek be a külföldi tőkével működő vállalkozások. Sajnos a térség településein sok kényszervállalkozásnak nevezhető kis- és közepes vállalkozásokkal találkozhatunk, jellemzőjük a forráshiány, a kevés alkalmazott, a bizonytalan piaci pozíció. Ezek alól a negatívumok alól kivételt jelenthetnének a helyi nyersanyagokat (fa, kő, szőlő, bor) feldolgozó vállalkozások, melyek a helyben lakók tudására építenek. Jelentős probléma a magas munkanélküliség, illetve a foglalkoztatási szint alacsony volta. Nagyon magas az ingázók száma Eger felé, kevés a helyben lévő munkahelyek száma. Olyan elképzeléseket támogatunk melyek új munkahelyek létrejöttét generálják, illetve hozzájárulnak a régiek megtartásához. Intézkedések:
1) Mikro vállalkozások létrehozása, fejlesztése (III. tengely)
2) 5 fő, vagy az alatti foglalkoztatotti átlaglétszámmal működő helyi mikrovállalkozások gép/ eszköz beszerzésének támogatása, műszaki színvonalának fejlesztése (LEDAER intézkedés)
3) Helyi termék termékpálya kialakítását célzó fejlesztések támogatása, helyi termékek piacra jutásának segítése. (LEADER intézkedés)
III.3.  A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEI
Intézkedés száma A /1.
Megnevezése Vidéki örökség megőrzése
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése A. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása
Helyzet/adottság A térségben számos településén található műemlék vagy műemlék jellegű épület, építmény, illetve helyi védelem alatt álló építmény, emellett a települések gazdag természeti, történelmi tájképpel bírnak. Megtalálhatók olyan épületek, építmények, tájképek, melyek komoly kulturális, történelmi, helytörténeti jelentőségűek.
Probléma/lehetőség
 A térségre jellemző épített örökségségünket képező értékek, épületek és környezetüknek infrastruktúrája a mai kor igényeit nem elégíti ki, elhanyagolt, leromlott állapotban vannak. A térség védett értékei nem tudnak kellő hangsúllyal megjelenni a helyben lakók életminőségében, a turisztikai kínálatban.  A védett épületek, építmények felújítása, restaurálása, a  természeti, történelmi tájkép megőrzése, fejlesztése, fenntartása az utókor számára nemzeti identitásunk megőrzésének záloga.
Megoldás Védelem alatt álló épületek külső, az építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén belső felújítása és korszerűsítése, valamint bemutathatóvá tétele, szükség szerint új funkcióval való ellátása, továbbá hozzá kapcsolódó zöldterületek létrehozása, felújítása, megközelítését szolgáló utak, járdák kialakítása, felújítása. Épített és tárgyi örökségeket bemutató tematikus utak, tanösvények kialakításával új turisztikai szolgáltatások létrehozása. Természeti és történelmi tájkép-, identitás megőrzésére irányuló fejlesztések. Védetté nyilvánítás folyamatának támogatása.
Eredmény Megújulnak a védett értékek, melyek növelik a helyi identitástudatot, a turisztikai vonzerőt.  Megőrzésük biztosítottá válik. A életminőség javulásával az elvándorlás mértéke csökkenthető, munkahelyek megőrzése, újak létrejöttének feltételei biztosítottá válnak.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét


Intézkedés száma A /2.
Megnevezése Falufejlesztés, falumegújítás
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése A. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása
Helyzet/adottság A települések önkormányzatai mindent megtesznek, hogy a lakosság közigazgatási, humán, egészségügyi, szociális, kulturális igényeit kiszolgálja. A térség számos településén nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy a helyi lakosság igényét megfelelő körülmények között kielégíthesse.
Több településen nem történt még meg a megjelenésében szereppel bíró, védelem alatt nem álló épületek, közterek rehabilitációja.
Probléma/lehetőség
 A szolgáltatások biztosítását sokszor akadályozzák, vagy minőségileg korlátozzák az épületek, építmények leromlott állapota, mely hátrányosan hat a térség fejlődésére, kihat az életminőségre.
A fiatalok és idősek, átutazók, turisták az arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudják szabadidejüket eltölteni, pihenési igényüket kielégíteni.  Sokszor nincs kialakítva megfelelő képet mutató rendezett park. A környezet terhelése egy elhanyagolt területen nagyobb. A települések kis hányada rendelkezik rendezett piaci infrastruktúrával, a helyi terméket előállítók értékesítési problémákkal küszködnek. A sportolásnak teret adó infrastruktúra leromlott állapotú, vagy hiányzik.
Megoldás Helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró  épületek,
épületrészek külső és az épület rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén belső felújításának támogatása, korszerûsítés, bővítés, átalakítás, új épületrész kialakítása. A védelem alatt nem álló közparkok, pihenõhelyek, sétányok kialakítása, fejlesztése, zöld felületek rendezése, kialakítása.. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása. Alapvetően a helyben megtermelt mezõgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése. Kültéri, közcélú feladatokat ellátó, nem fedett sport és atlétikai pálya, kerékpáros pálya, gördeszka pálya kialakítása, fejlesztése, a hozzá kapcsolódó szociális és kiszolgáló helyiségek kialakítása, felújítása.
Eredmény Javuló településkép hatására nő a komfortérzet, az elvándorlási hajlam csökken, munkahelyek megőrzése és fejlesztése történhet, a fejlesztés egészséges életmódra, környezettudatosságra ösztönzi a lakosságot. A vállalkozói aktivitás nő, mely gazdasági és szolgáltatásbeli fejlődést indikál.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét


Intézkedés száma A /3.
Megnevezése A kulturális örökség  megőrzéséhez kapcsolódó hagyományőrző, kulturális rendezvények szervezése és lebonyolítása.
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése A. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása
Helyzet/adottság A térség gazdag a történelmi, természeti értékekben. A tervezési területen fekszik a történelmi hagyományokkal rendelkező Egri Borvidék.  A népi hagyományok ápolása összetartó erőként hat az itt élőkre. A térség településein található épített örökséghez kapcsolódóan fellelhető az erre épülő turizmus.  Ezek az adottságok lehetőséget nyújtanak a térségben élők és a turisták számára is vonzó, sokszínű rendezvények szervezéséhez. A térség természetföldrajzi adottságainál fogva élőhely-típusokban gazdag, változatos terület, a tájkarakterek sokszínűsége jellemzi.
Probléma/lehetőség
 A településekre látogató vendégek számára kevés a kialakított program, rendezvény. Térségi szintű, mikrotérségi szintű rendezvények, programok hiányoznak. A rendezvényszervezők forráshiánnyal küzdenek, az önkormányzatok sokszor nem tudnak finanszírozni. Az épített és természeti örökség megtekintésére van kereslet más területekről, de szervezettség hiányában a látogatások esetlegesek.
Megoldás Helyi kulturális, természeti, történelmi örökséget, népi hagyományokat megőrző rendezvények szervezése.
Eredmény Nő a térségben lakók életkörülményeinek minősége, identitástudata. Színesedik a programkínálat, nő a turizmus, a bevétel.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

Intézkedés száma A /4.
Megnevezése Egységes térségi közbiztonsági hálózat kialakítása térfigyelő kamerarendszer telepítésével, egységes térségi kommunikációs-, tájékoztató rendszer  kialakítása hangos hírmondó rendszer kiépítésével, illetve egységes arculatú információs táblarendszer kiépítésével.
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése A. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása
Helyzet/adottság A térségbenmegjelent az átmenő bűnözés, a helyi bűnügyek száma megnövekedett. Több településen működik polgárőrség. A települések egy részén a közbiztonság nem megfelelő.  A térség sok településén az írásos média fejletlen, internetes megjelenés nem megfelelő, helyi tájékoztatásra a régóta bevált formát, a hangosbemondó rendszert használják. A térségnek nem egységes arculatú az információs/tájékoztató infrastruktúrája, térelem rendszere.
Probléma/lehetőség
 A településen élők biztonságérzete rossz. Egyes települések, településrészek kiemelten veszélyeztetettek bűnelkövetés által. A térségben innovatív elképzelés fogalmazódott meg a vagyonvédelem és közbiztonság megoldására, amelyek szervezettség és szakmai támogatás hiányában korábban nem teljes mértékben valósultak meg.
Nem megoldott a katasztrófahelyzetben a lakosság tájékoztatása, a gyors, pontos információáramlás biztosítása, a települések életében történt események, fejlesztések, hírek, felhívások eljuttatása a lakossághoz. Alacsony a technikai és eszköz felszereltség, humánerőforrás. A helyi média fejletlensége miatt a térségi szintű hírközlés, a helyi hirdetések megjelenésék lehetősége korlátozott. Nincs a térségnek egységes arculatú információs, tájékoztató infrastruktúrája, térelemrendszere.
Megoldás A HACS területén kialakításra kerül a településeken egy  éjszaka is „látó”, rendszámfelismerő rendszerrel ellátott térfigyelő kamerákból álló hálózat, mellyel az elkövetés ténye dokumentálható, az elkövetők személye felderíthető. Ehhez a rendszerhez kapcsoljuk azokat a településeket, melyek eddig különböző okokból kifolyólag nem tették. Hangosbemondó rendszereket hozunk létre, korszerűsítünk településeinken. Egységes arculatot létrehozó tájékoztató, információs táblák elhelyezése történik a településeken.
Eredmény A bűnözés csökkenése, a bűnelkövetők hatékony felderítése eredményeképp a biztonságérzet nö a lakosság részéről. Az információáramlás fejlődik. Az egységes arculatú tájékoztatás, információk megléte a lakosság és a turisták életminőségét javítja, élhetőbb körülményeket teremtve.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

Intézkedés száma A /5.
Megnevezése Hagyományőrző-, vallási-, kulturális tevékenységek, népi mesterségek ápolását, bemutatását  szolgáló fejlesztések támogatása.
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése A. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása
Helyzet/adottság A térségben élők - mint ahogy nemzetünk -  gazdag hagyományokkal, sokrétű kultúrával, jelentős vallási aktivitással bír. A népi mesterségek megőrzésére való törekvések fellelhetők. A tevékenységek bemutatása, ápolása, közérdeklődésre tart számot.

Probléma/lehetőség
 Kevés a térségben a hagyományok bemutatását szolgáló tér. Az innovatív elképzelések ellenére a kapcsolódó fejlesztések finanszírozhatósága gondot okoz. Hiányoznak a bemutatást szolgáló infrastuktúrális feltételek és tárgyi eszközök.
Megoldás Hagyományos történelmi és helyi életforma bemutatására szolgáló épületek létrehozása, felújítása, eszközrendszer beszerzése. Eleink és jelenkorunk kultúrájának, mesterségeinek bemutatását biztosító infrastruktúra- és eszközfejlesztés. Vallási tevékenységekhez kapcsolódó építmények kialakítása, eszközök, térelemek beszerzése, elhelyezése.
Eredmény Az identitástudat erősödik. Munkahelyek megőrzése, fejlesztése. Társadalmi együttműködést ösztönző hatás. Nő a turisztikai aktivitás. Élhetőbb körülmények adódnak.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

Intézkedés száma A /6.
Megnevezése Nonprofit  szervezetek  informatikai jellegű eszközfejlesztése.
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése A. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása
Helyzet/adottság A térségi civil szervezetek különböző aktivitást mutatnak, ez helyenként nagyon is változó. Vannak községeink, ahol akár több civil szervezet is munkálkodik a közösségépítésen, de vannak településeink, ahol pedig nem igazán aktív a civil szféra. Azok a civil szervezeteink, amelyek pedig térségi együttműködéseket generálnak, kiemelkednek a többiek közül. Viszont a helyzetük mindegyiknek hasonló, mégpedig a források hiánya.
Probléma/lehetőség
 A civilek eszközrendszere elavult, a források nagyon szűkek így a kisebb értékű támogatás is jelentős segítséget nyújthat, nem beszélve az előfinanszírozási problémáról, mely csak kisebb beruházásokat tesz lehetővé.
Megoldás Cél szerinti tevékenységet szolgáló informatikai eszközök beszerzésének támogatása.
Eredmény A cél szerinti közösséget szolgáló tevékenységek feltételrendszerének kialakulása.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

Intézkedés száma B /1.
Megnevezése Turisztikai tevékenységek ösztönzése
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése B. célkitűzés: Idegenforgalmi és turisztikai tevékenység ösztönzése.
Helyzet/adottság A térség települései jelentős helyi hagyományokkal, természeti értékekkel rendelkeznek, amely lehetőséget nyújt a falusi turizmusra. A Bükk közelsége, a történelmi hagyományokkal rendelkező Egri Borvidék, a domborzat, a települések szerkezete, hagyományai biztosíthatják az erre épülő turizmust.
Probléma/lehetőség
 A turisták fő célpontja Eger, de egyre nagyobb igény mutatkozik a környező kisebb települések iránt, a hagyományok, történelmi, kulturális múlt megismerése, helyi látványosságok, turisztikai kisattrakciók iránt nagy az érdeklődés. A falusi, ifjúsági, agro- és ökoturizmusra még mindig nem elégséges a kialakított infrastruktúra, a meglévő szálláshelyek szolgáltatásai bővítésre, fejlesztésre szorulnak, a komplex turisztikai csomagok száma alacsony.
Megoldás Szálláshelyek, kapcsolódó szolgáltatásainak bővítése, komplex turisztikai termékek kialakítása. Agroturisztikai szolgáltató tevékenységhez, lovas turisztikai szolgáltatáshoz, vadászturizmushoz, erdei turizmushoz, horgászturizmushoz, vízi turizmushoz, borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény kialakításához, bõvítéséhez, átalakításához és eszközrendszer fejlesztéséhez.
Eredmény Javul a térség turisztikai szolgáltatásainak színvonala, emelkedik a térségben eltöltött tartózkodási idő, nő a vendégéjszakák száma, felerősödik a diverzifikációs folyamat. Nő a vállalkozói aktivitás. Minkahelyek megtartása, fejlesztése válik lehetővé. Együttműködések jönnek létre.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

Intézkedés száma C /1.
Megnevezése Mikro vállalkozások létrehozása, fejlesztése
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése C. célkitűzés: Mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, illetve önálló tevékenységet végző magánszemélyek tevékenységeinek      támogatása.
Helyzet/adottság A mikrovállalkozások adhatja a térség munkahelyteremtő bázisát, megalapozhatja gazdaságát. A településeken sok tőkehiányban szenvedő vállalkozás működik. Sok innovatív, vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amelyek forráshiány, szervezettség és szakmai támogatás hiányában nem valósulnak meg.
Probléma/lehetőség
 A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. Ezért a térségben magas a munkanélküliségi arány, egyes szolgáltatások nem érhetőek el.
Megoldás Telephelyek és székhelyek épület felújítása és berendezéseinek korszerűsítése, eszközeinek beszerzése.
Versenyképességet javító technológiák beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.
Új, helyi szolgáltatások értékesítését növelő támogatás. Új vállalkozások indulásának segítése.
Eredmény Munkahelyteremtés, megtartás. Fejlődő gazdaság, versenyképes, stabil, hosszú távon működő vállalkozások. Vállalkozói aktivitás nő.  Minőségi szolgáltatások válnak elérhetővé. Csökken az elvándorlás. Élhetőbb körülmények.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

Intézkedés száma C /2.
Megnevezése 5 fő, vagy az alatti foglalkoztatotti átlaglétszámmal működő helyi mikrovállalkozások gép, eszköz beszerzésének támogatása, műszaki színvonalának fejlesztése.
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése C. célkitűzés: Mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, illetve önálló tevékenységet végző magánszemélyek tevékenységeinek      támogatása.
Helyzet/adottság A mikrovállalkozások adhatják a térség munkahelyteremtő bázisát, megalapozhatja gazdaságát. A településeken sok tőkehiányban szenvedő vállalkozás működik. Sok innovatív, vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amelyek forráshiány, szervezettség és szakmai támogatás hiányában nem valósulnak meg.
Probléma/lehetőség
 A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. Ezért a térségben magas a munkanélküliségi arány, egyes szolgáltatások nem érhetőek el.  Fontos a kisebb értékben megvalósítható beruházási lehetőség, az alapvető feltételrendszerhez történő hozzájárulás. A megújuló energia hasznosítást szolgáló eszközök használata ,  illetve a mezőgazdasági termékek újrahasznosítása alacsony mértékű a térségben.
Megoldás Tevékenységet szolgáló eszközök, gépek beszerzésének támogatása, műszaki színvonal fejlesztése. Versenyképességet javító technológiák beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.
Eredmény Munkahelyteremtés, megtartás. Az erőforrások jobb kihasználtsága. Fejlődő gazdaság, versenyképes, stabil, hosszú távon működő vállalkozások. Vállalkozói aktivitás nő.  Minőségi szolgáltatások válnak elérhetővé. Csökken az elvándorlás. Élhetőbb körülmények.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

Intézkedés száma C /3.
Megnevezése Helyi termék termékpálya kialakítását célzó fejlesztések támogatása, helyi termékek piacra jutásának segítése.
Intézkedés HVS célkitűzéshez rendelése C. célkitűzés: Mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése, illetve önálló tevékenységet végző magánszemélyek tevékenységeinek      támogatása.
Helyzet/adottság Vállakozásaink kiváló minőségű helyi termékeket állítanak elő, de a fejlődéshez szükséges tőkével nem rendelkeznek.  A településeken sokan foglalkoznak hagyományos módon előállított szőlő- gyümölcs és bortermeléssel, gyűjtött erdei, növényi nyersanyagok feldolgozásával, állati eredetű termékek előállításával. Mindezekhez a térség természeti adottságai megfelelőek, az erőforrások nincsenek kimerülve. A Bükk alján elterülő legelő területek sokszor teljesen kihasználatlanok. Kisebb mértékben jellemző az ipari jellegű termékek előállítása is, a hagyományos helyi termékek előállításának lehetősége viszont adott.
Probléma/lehetőség
 Az erőforrások kihasználatlanok, fenntarthatóan növelhető ezáltal a helyi termék előállítását szolgáló kihasználtságuk. A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. A szőlőfeldolgozás során a termékpálya sokszor tőkehiány miatt nem jut el a végső vertikumpontig, a palackozásig. A gyűjtött erdei, növényi nyersanyagokból (bodza, csipke, gomba, erdei gyümölcsök) készült termékek feldolgozottsági foka nem minden esetben megfelelő. Az elaprózott tenyésztés miatt esetleges a tenyésztett állatok fajtája és mennyisége. Hiányzik a térségre jellemző állatok speciális állati termékeinek készítése, elsődleges feldolgozása (pl. tej, túró, juhsajt, vaj, tejföl, húskészítmények, füstölt, csomagolt áruk). Ipari jellegű termékek előállítását szintén akadályozza a forráshiány. Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a kereslet a termékek iránt. Lakossági igény jelentkezett a helyi termékek termékpályájának kialakítására, színvonalas kereskedelmi megjelenésére, árusító helyek kialakítására.
Megoldás Ipari, növényi és állati eredetű helyi termék előállításának, feldolgozásának (kivéve vágópont/vágóhíd) és értékesítésének megvalósítását biztosító fejlesztések, a helyi termékek feldolgozottsági fokának növelése, a helyi termékek forgalomba hozatalát, csomagolását, és értékesítését elősegítő fejlesztések. Helyi termékeket árusító értékesítő terek kialakítása, mobil árusításra alkalmas eszközök és berendezések beszerzése.  Helyi termékek ismertségét növelő marketing tevékenység ösztönzése.
Eredmény Munkahelyteremtés, megtartás. Fejlődő gazdaság, versenyképes, stabil, hosszú távon működő vállalkozások, őstermelők. Vállalkozói és társadalmi aktivitás , együttműködés nő.  Minőségi termékek válnak elérhetővé. Csökken az elvándorlás. Élhetőbb körülmények.
Érintett települések köre Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária, Verpelét

IV. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések

IV.1. Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés:
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát az Eger Vidék Kincsei HACS honlapján hirdettük meg, ugyanekkor e-mailben eljuttattuk a felülvizsgálat meghirdetését a települési önkormányzatoknak, akiket a hirdető felületeiken való megjelenésre kértünk. A hirdetés témái közt a projektötletek kérése is kiemelten szerepelt. Ezzel egy időben a HACS honlapján megjelentettük a felhívást, illetve elektronikusan minden egyesületi tagnak eljuttattuk azt. Majd fórumot hirdettünk 2 helyszínen, melynek meghívóinak témái közt szintén szerepelt a projektötletek kérése. 2013. március 27-én elnöségi ülés keretében megbeszélést tartottunk , ahol többek között a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos előzetes egyeztetések történtek, itt szintén érkeztek szóbeni projektötletek  a civil és közszférából. Említettek szerint HVS felülvizsgálatát segítő fórumokat tartottunk 2013. március 28-án, 10 órától Makláron a művelődési házban, ahol 10 fő vett részt. Ugyanezen a napon délután 14 órától Egerszalókon az önkormányzat épületében tartottunk fórumot, ahol 9 fő jelent meg. Ezeknek a fórumoknak a meghirdetése a HACS honlapján történt meg, illetve személyesen lett felhívva az adott település polgármestere, hogy segítsen a program propagálásában, a téma iránt érdeklődők direkt megkeresésében, továbbá elektronikusan meghívót küldtünk hálózatunk részére.  A felhívással, fórumokkal párhuzamosan lehetőséget biztosítottunk a személyes konzultációkra a HACS irodájában, telefonon illetve az info@evk-egyesulet.hu e-mail címen. A fórumokon és az egyéb elérhetőségeinken keresztül 11 projektötlet érkezett be. Ezek megoszlása: 3 önkormányzat, 6 vállalkozó, 2 civil szervezet küldött be, illetve fórumon előadott  szóbeli projektötleteket.  2013.április 9-én a közgyűlésünk elfogadta a projektötletek és az elnökségi ajánlások alapján kidolgozott, felülvizsgált HVS-t.

IV.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása:

Az Eger Vidék Kincsei Helyi Akciócsoport 2008-ben kezdte meg működését nonprofit Kft szervezeti formában, tervezési területe az egri kistérség 14 települése volt. 2008-ban a térség mind a 14 települése csatlakozott a LEADER programhoz. A megalakult Helyi Akciócsoport elsődleges feladata 2008 első felében a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) megalkotása volt, ami kiindulási alapot jelentett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes forrásainak térségi felhasználásához. A tervezést koordináló csoport (TKCS) munkájában az önkormányzati szféra mellett - az Európai Unió erre vonatkozó irányelveinek megfelelően - civil szervezetek és vállalkozók is részt vettek, ilyen módon nem csak területi elv alapján valósult meg együttműködés, hanem a különböző szférák közötti kapcsolat is a korábbinál erősebbé válhatott.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elkészítését követően az Irányító Hatóság döntése alapján az akciócsoport elnyerte a jogosultságot az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes forrásainak felhasználására, jogcímbirtokossá vált. Az Eger Vidék Kincsei Helyi Akciócsoport közgyűlése 2008-ban döntött önálló munkaszervezet létrehozásáról, mely a szervezet adminisztratív egysége. A HACS az IH együttműködési megállapodás és az MVH delegálási szerződése alapján látta el feladatait 2012 májusáig. Innentől a jogszabályi háttérnek megfelelően egyesületi formában lehet ellátni a HACS feladatokat.
Új egyesület jött létre 2011 év végén, mely kérelme alapján 2012. máj 1-től megkapta a korábbi területi lehatárolásnak megfelelően HACS jogcím birtokosságát, majd együttműködési megállapodást kötött az Irányító Hatósággal és delegálási szerződést az MVH-val. Az Eger Vidék Kincsei Egyesület az 54/2011.(VI.10.) VM rendelet és a 30/2012.(III.24.) VM rendeletnek megfelelően működik illetve alakult 47 alapító taggal, melyek között megfelelő arányban képviselteti magát a közszféra, a civil szféra és a vállalkozói szféra. Jelenleg a HACS 49 tagot számlál. Munkaszervezetünk 4 fővel állt fel, 2012 szeptember 1-től pedig 3 fővel látja el feladatait.
Az Eger Vidék Kincsei Egyesület eddig is nyitva állt a felvételüket kérő térségi gazdasági- és társadalmi szervezetek, illetve magánszemélyek előtt. Az egyesület megalakulása óta a belépési szándék jelzését követően valamennyi belépni szándékozó felvételére sor került. Az elkövetkező időszakban az Egyesület továbbra is fogadja a tagjai sorába jelentkezőket.
Az iroda személyi és szakmai háttere, folyamatos működése lehetővé teszi az állandó kapcsolattartást az Egyesület tagságával, illetve mindazokkal, akik szakmai kérdésekben kívánnak tájékozódni. A feladatok ellátása érdekében ügyfélszolgálati iroda működik, mely nyitvatartási időn belül folyamatosan elérhető, heti egy alkalommal a kérelmek benyújtására nyílt időszakokban meghosszabbított nyitva tartással áll és állt az ügyfelek rendelkezésére. Az ügyfelekkel való kapcsolattartást kiemelten kezeljük. A támogatott intézkedésekhez kapcsolódóan segítséget nyújtunk a projekt-előkészítéstől kezdve a kifizetési kérelem beadásáig. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia és annak megvalósításához kötődő tájékoztatási és információs tevékenység ellátása érdekében 3 havonta legalább 2 fórumot szerveztünk és szervezünk, médiában jelenünk meg.
Írott és elektronikus formában tájékoztatást adunk az akciócsoport munkájáról. Saját weboldalt működtettünk és működtetünk, ahol a látogatók folyamatosan végigkövethetik az Egyesület munkáját, a LEADER települések programjait, az újonnan megjelenő, vagy módosult pályázati kiírásokat, jogszabályokat, közleményeket, aktualitásokat. Az Eger Vidék Kincsei Egyesület saját, illetve partnerségben megvalósított rendezvényekkel, tájékoztató fórumok tartásával továbbra is folyamatos kapcsolatot kíván fenntartani a térség lakosságával, vállalkozóival , közigazgatási és civil szervezeteivel, lehetőség szerint bevonva és ösztönözve őket a fejlesztések tervezésébe,  megvalósításába. A közösségépítést szolgáló, alulról jövő kezdeményezések felkarolása az eredeti cél megvalósulásán túl a pályázati rendszerekhez kötődő információk átadását is lehetővé teszi.

Az Eger Vidék Kincsei HACS Közgyűlése által elfogadva Makláron  2013.04.09-én

Elnök:
 Farkas Sándor sk.