Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Az első vonalat 1915-ben fektették le 760 mm-en, a fakitermelés szolgálata céljából, a megnövekedett szállítási igények miatt. Elsőként a Felsőtárkány–Kisnádas–Petres közötti vonal épült meg, amely hamar kibővült a Varróház-Tótnólápa ággal. A vonalnak kapcsolata volt Felnémet MÁV állomással, az elbontott Felsőtárkány-Felnémet szakasz töltésén ma kerékpárút található. Ahogyan több hazai kisvasút esetén, itt is Trianon kedvezőtlen hatásai indították be a látványos fejlődést, mivel az ország faigénye okán a bükki kitermelés jelentősen megnövekedett. Emellett komoly szállítási igényt vetett fel a Felnémeti Hordógyár létrejötte, amely elhozta az Eger-Putnok vasútvonallal történő összekapcsolódást Eger-Felnémet állomáson. (A hordógyári vágányon történt a két vasútvonal egyik legkomolyabb balesete, amikor a nagyvasúti szerelvény összeütközött a kisvasúti mozdonnyal utóbbi kárára.)

A felsőtárkányi vonal kezdetben a faluban haladt keresztül, és kizárólag teherszállítást végzett. A vonalat 1923-ban helyezték át arra a nyomvonalra, amellyel egészen megszűnéséig működött, és amelyet most a kerékpárút is követ, ennek kiváltó oka pedig az volt, hogy a mozdony nélkül, gravitációs módon továbbított vagonok tehéncsordát gázoltak, és a A vonal legelső szakaszának egy hídja a Hidegkúti-völgyben. 2007-ben szedték fellakosság egy éjszaka alatt jelentős károkat okozott a falun áthaladó vonalban. Az új vágányok a falutól délre, a Várhegy északi lankáinak alján haladták át jelentős emelkedővel mindkét irányból. Később egyébként Felsőtárkány növekedésével az elkerülő vonal ismét jó részen visszakerült a faluba. Az új vonalvezetés kapóra jött például a várhegyi dolomit bánya iparvágányának létesítésekor (1965), amely nagyjából a falu közepével egy vonalban ágazott ki az erdő szélén egy négyvágányú állomásról (Vadaskerti Kitérő) a Várhegy irányába egy látványos kört leíró vonalvezetéssel 2,5 kilométer hosszan. (A bánya létesítményeit röviddel az ezredforduló után bontották el, előtte teljes vágányhálózattal és eszköztárral volt látható.)

A Berva-völgyben megindult mészkőbányászat vetette fel az igényt arra, hogy 1938-ban megépüljön ez a szárnyvonal, amely Eger mai közigazgatási határánál ágazott ki, és nyomvonala jól látható a Berva irányába haladó nagyvasúti iparvágány alatti átjáró révén. A kőszállítás fontos tevékenységgé vált a vasúton, és bár később a kisvasút megszűnésekor csillékkel drótkötélpályán látták el ezt a feladatot, mára ismét a vasúté lett a szállítás feladata.

Az erdőgazdaság 1946-ban vette birtokába a vonalat, amelyben a háború nem tett jelentős károkat, sőt, új vonalszakaszok is épültek. Mivel a megelőző két évtizedben olyan arányú lett a fakitermelés, hogy a kitermelhető fa mennyisége drámaian lecsökkent, a keskeny nyomközű vasút elsődleges feladata a kőszállítás lett. 1954-ben aztán kiegészült a funkció a személyszállítással, amely Stimecz ház - Felnémet, illetőleg Berva-völgy-Felnémet között zajlott. Felsőtárkányban a jelenleg működő megállókon túl további kettő (4, illetve 1 vágányos), a Berva-völgy irányába egy köztes megállóhely (2 vágányos) volt a mai közút mellett, az útátjáró után.A Berva-völgyben lévő vasúti megállónak szolgálati épülete is volt, amelyet az ezredforduló után bontottak le.

Forrás: Magyarország kisvasútjai