Egerszóláti Római Katolikus templom

Nepomuki Szent János templom

Egerszólát Egertől 12 km-re, a Mátra és a Bükk választóvonalában, a Szóláti-patak két partján, a Préda-hegy és Farkas-hegy tövében helyezkedik el. A település az első okleveles említésben Zowlak néven jelenik meg 1248-ban. 1412-1447 között Alsozolath és Felsewzolath nevű falurészek tűnnek fel. Eger 1552-es török ostroma alkalmával a falurészek elpusztultak és csak 1699 körül kezdett újra benépesülni Felsőszólát, de Alsószólát továbbra is néptelen pusztai birtok maradt. A település birtokosai a XVIII. század végétől a Szerémi, Berthóti, Hügyei, Farkas, később a Szabó, Csernus, Adics, Vecsey, Mocsáry családok voltak.

Egerszólát középkori templomának romjait, mely Alsószóláton állt, az 1829-es adatok még említik. A település jelenleg is álló római katolikus templomát (titulusa: Nepomuki Szent János) 1734-ben kezdte építtetni özv. Farkas Istvánné helyi földesúr. A XVIII-XIX. században többször felújították. Eredeti harangja Justel Johann egri mester műve 1807-ből. A templom alatti kriptában temették el a helyi földesurat, Vecsey Károlyt és feleségét, Badics Teréziát, valamint, leányukat. A településen két műemléki oltalom alatt álló szobor is található, melyek a bükkaljai kőértékek szép példái. Az egyik az Egri út 13. sz. előtti régi temetődomb lábánál kőoszlopon álló, a Szentháromságot ábrázoló (Kőkereszt Pietával), népies felfogású kőfaragvány a XIX. század elejéről, a másik a Fő út 44. sz. előtt álló, késő barokk Nepomuki Szent János-szobor, feltehetően a XIX. század elejéről. Említésre méltók még a településen a népi építészet emlékeit őrző régi lakóházak. A lakóházak mindegyike tornácos, úgynevezett kontyolt tetővel épült.