Nagytálya Római Katolikus templom

Magyarok Nagyasszonya templom

Nagytálya első okleveles említése 1261-ben történik Thala nogh névalakban. Az egri püspökség ősi birtokai közé tartozott. 1526-ban hetivásár jogot nyert, a XVI. Században mezővárosként emlegették. 1596-ban Eger ostroma során a törökök teljesen elpusztították, 180 évre lakatlan pusztává vált. Újranépesítését Eszterházy püspök 1770-ben kezdeményezte, ennek folytán Ulrich püspöki jószágkormányzó, mint e puszta bérlője, 1771/72-ben 60 német gazdát telepített ide Württenberg, Szilézia, Baden, stb birodalmi tartományokból, ezeket 1773 és 1778 között lassúbb ütemben újabbak követték.

A nagytályai templomot és János nevű papját az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék az egri völgy falvai között említi, e pap akkor 30 garas pápai tizedet fizetett. A templom védőszentjeként 1488-ban Szent Mihályt említik.  

1596-bana faluval együtt a templom is elpusztult, egyes romjai fönnmaradtak a Berki malom mellett. 1967-ben, az Eger patak medrének szabályozása közben került elő a templom romja. A régészeti feltárás egy három periódusban épült templomot és 209 sírt hozott felszínre. A sírokból előkerült III. Béla (1172-1196) dénárja, s ez alapján a templom építésének első periódusa a XII. század harmadik harmadára tehető. A XIV. és a XV. Század első felében történhetett a két átépítés. Végső formájában 10,5 méter széles, 40 méter hosszú volt a templom. Átlagos falvastagsága 170 centiméter. Az északi oldalon egy 8*8 méteres torony állt, melynek falvastagsága 230 centiméter volt.

A sírokban talált utolsó pénzekből (I. Ferdinánd 1526-1564) is a templom XVI. Századi pusztulására lehet következtetni. A romokat a feltárás után visszatemették, a legértékesebb leletek az egri Vármúzeumba kerültek. Az 1771-1772-ben újranépesült falu Maklár fíliája lett, temploma nem volt, csak haranglábja. 

1832-ben a hívek kérték ugyan templom felépítését, de erre csak a századfordulón került sor. Az ügy legfőbb támogatója és szervezője

Hámán András maklári plébános volt.                   

1902-ben az érsekség elrendelte a templom felépítését, melyet ifj. Wind István egri építész hajtott végre. 1903 októberében áldották meg a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A Patrona Hungariae oltárképet Hegedűs László budapesti tanár készítette el. 1930. június 29-én szentelték a két új harangot (151 és 46 kg), mert az I. világháborúban a régieket elvitték. Ebben az évben a népszámlálás adatai szerint a falu 1014 lakosából 1012 római katolikusnak vallotta magát.

1933-ban, Hajnal Gábor igazgató tanító szervezésében és irányításával készült el a templom körüli park. A visszavonuló német csapatok 1944-ben felrobbantották a templom tornyát.

A helyreállítás 1949-re készült el, sajnos gyenge minőségű anyagokból, melynek máig ható következményei vannak. A templom belső festését Takács István készítette el 1975-ben. Ekkor készültek az oldalfalakon szereplő freskók is. A tető és a teljes fedélszék újjáépítése 1994-ben Dr. Berkes László plébános szervezésével és irányításával történt meg.

Forrás: http://maklarplebania.comeze.com/1_6_Nagyt-lya.html